A beagle-t 500 éve Angliában tenyésztették ki, eredetileg falkában történő nyúl- és rókavadászatra. A kopók csoportjába tartozik. A csoportba tartoznak még a beagle mellett mindazok a kutyafajták, melyeket falkavadászatra tenyésztettek ki. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a bassetek, a harrierek és a vérebek is.

Csakúgy mint a csoport többi fajtája, a beagle-t is kiemelkedő nyomkövetési képesség és nyomhűség jellemzi. A beagle-ök általában hangosan ugatva vadásznak, ezzel jelezve két- és négylábú vadásztársaiknak, hogy éppen hol is tartózkodnak amikor a vadat hajtják. Eredetileg addig hajtották a vadat a kutyák, míg az meg nem állt, vagy amíg vissza nem hozták.

Kora reggel küldték a falkát egy nyúlnyomra, és amint egy kutya ráállt a csapára folyamatosan jelezte, hogy nyomon van. Mivel a nyúl nyoma könnyen elillan és csak rövid ideig követhető, a kutyáknak nyombiztos orral kellett rendelkezniük, hogy követni tudják a nyomot.

A beagle vadászjellemét szem előtt tartva mindenkinek, aki egy beagle-re vágyik, amellett, hogy ez egy kedves, szép és alkalmazkodó kutyafajta, tudnia kell, hogy egy beagle neveléséhez konzekvens kézre, sok szeretetre és rengeteg türelemre van szükség. Legfőképpen a kiváló vadásztulajdonságok miatt szükséges, hogy a gazdi erős vezéregyéniség legyen.

A beagle karaktere

Természetét tekintve a beagle egy jó kedélyű, barátságos kutya, aki a falkaösztöneit nem megtagadva erősen kötődik a családjához, határtalan gyerekszeretete párosul a vadászösztönével. Kiegyensúlyozott, olykor makacs és határozott jellem.

Ezt a barátságos és ragaszkodó kutyát nem szabad kemény kézzel nevelni, ehelyett konzekvensen kell hozzá viszonyulni, hiszen hihetetlen képessége, hogy újabb és újabb cseleket találjon ki. Minden fellelhető ennivaló nyomára akad, rengeteg érdekes helyzetbe sodorhatja a gazdit, ahol meg kell mutatni, hogy ki az úr a háznál, de ez nem párosulhat erőfitogtatással.

A beagle-nek szüksége van az állandó visszajelzésekre ; nem csak a mindennapokban, hanem a vadászhelyzetekben is. Úgy hozza ki magából a legtöbbet, ha pozitív visszakapcsolással erősítjük. Erős szociális kötödése meghatározó, még akkor is, ha a falkája kizárólag egy személyből áll. Ez a stabil jellemmel rendelkező kutya, akit nyugalmából szinte csak a vadnyomok képesek kizökkenten,i nem való arra, hogy egyke kutyaként kennelben tartsák.

A tenyésztésének köszönhetően a beagle-nek nagyon szoros kapcsolatra van szüksége a gazdájával, aki sok esetben a falkatársait is helyettesíti, Ez az egyik oka annak, hogy a beagle elsősorban benti kutyának ajánlott (ehhez jön még hozzá a könnyen kezelhető rövid szőre, a közepes nagysága és a jelleme).

A beagle vadászati szerepe

A beagle azon örökölt tulajdonságai, amelyekre a vadásztehetsége épül, a remek szaglása, nyom- és csapabiztonsága, csapázókedve és a "fafejűsége", ami olyan területeken is használhatóvá teszi, ahol más kutyák már rég feladnák a keresést.

A történelemi idők óta a vad hajtására használták, sosem a vad tényleges elkapására. Ebből kifolyólag teljességgel hiányzik a támadási képessége ; ezt pedig véletlenül sem foghatjuk gyávaságra vagy jellemhibára. Mozgékonysága és egy biztonságos távolság betartására irányuló igyekezete éppen ezért többnyire megvédi attól, hogy egy felhergelt vad bosszújának áldozatául essen.

Nagysága és viselkedése a beagle-t egy ideális és problémamentes vadásztárssá teszi, cserkelésre, lesvadászatra engedelmes mivolta miatt gondolkodás nélkül el lehet vinni, amennyiben a kiképzés erre felkészítette. A beagle vadászati erőssége mindenképp a hajtásban és az utánkeresésben jelenik meg, függetlenül a vad fajtájától.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a beagle minden létező vad esetében bevethető, amennyiben az elözetes képzés során felkészítették rá, és minden nyomot gond nélkül ki tud dolgozni. Kis mérete és vizslatípusú, talajközeli orral folytatott keresési munkája miatt a beagle viszonylag lassan keresi a vadat. Ez egyes, gyorsléptű fajtákkal szemben hatalmas előny lehet, mert a lassú, hangos kutya az ugatásával jelzi a vadnak a közeledését, amitől még valószínűbb, hogy nem figyelve más veszélyre kitör a fedezékéböl és biztosan meglőhető. A vadász mindeközben a Spurlautnak (nyomhangosság) köszönhetően mindig biztosan tudja, merre van a vadászó kutyája.

A beagle esetében szinte lehetetlen, hogy nagyságából és munkamódszeréből kifolyólag egy egészséges vadat elkapjon.

Ha egy beagle-t utánkeresésre és csapamunkára képeznek ki, nem jelent számára nehézséget egy beteg özet, vagy akár egy malacot megállítson, tartson, őrizzen, míg a vadász oda nem ér. A védekezésre hajlamos vadak esetében (mint a vaddisznók), nagy előny, hogy úgy képes a kutya tartani őket, hogy a sérülés veszélye szinte kizárt.

Meg kell még említeni, hogy több beagle esetében a falkában hajtás veszélye fennáll ugyan, de ez persze, más kutyáknál is előfordulhat.

Vadászképessége a következő területeken teszi a beagle-t bevethetővé:

• Nagy területű hajtóvadászaton gímszarvasra, vaddisznóra és őzre, ahol a vadat messzire hallatszó ugatásával, lassú csapabiztos követésével kiugrasztja. Különösen vaddisznóhajtás esetén remekül kombinálható a beagle és bármely terrier közös vadászata, együttesen szinte biztosan képesek előhozni a vadat.
• Hajtóvadászat apróvadban szegény erdős revíren, vagy gyenge bozótosban, nyúlra, rókára - kis körben hajtva a beagle a legszebb vadászati hajtást képes bemutatni.
• Csülkösvad utánkeresésére, a csapamunkára is remekül használható. Elsősorban lőtt vad felkutatása a beagle erőssége. Mindenképp ismerni kell a kutya határait. Sebzett vad esetén, ahol az utánkeresés végén még a sebzett vadat helyben kell tartan, érdemesebb egy vérebet bevetni a feladatra.
• Megfelelő kiképzés esetén az elejtett, elveszett nyúl és kisebb szőrmés vad behozása is lehet a beagle feladata. Csakúgy, mint egyszemélyes vadászatnál az elejtett kacsát is képesek megtalálni.